www.metallyrica.com # A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z Search lyrics by band name or use our Advanced Search engine:  Advanced Search  AGREGATOR LYRICS "Promo 2004" (2004 Demo) 1. Sötét éden 2. Puszta lét 3. Hattyútánc 4. Bármi, ami árt 5. Vándor a porban 6. Demise 7. Painting the chaos 8. Without colours 9. The apostate 10. Halotti beszéd 11. EdenEast 12. OnePowered 13. Stampede 14. High water mark 15. A semmi ágán 16. Aki néma 17. Gyökerek nélkül 18. A válság dicsérete 1. Sötét éden Csókod íze csak, ami ma éltet Ölelésed édes méreg Karjaid közt elfelejtem, Hogy miért hagynálak el Tüzet szító, buvölo hazugság Olaja, testedre folyik rá Megölsz, megfojtasz vele Igen, Te így szeretsz Nem lesz több seb a szíven A fájdalom vigyáz rád Lelkedben sötét éden a vágy A vágy, ami hajt tovább Elhagysz, hogy újból visszatérj Utad én bárhova követném Nem gyulölsz, nem szeretsz Ez az út rég nem a Tiéd Tüzet szító, buvölo hazugság Olaja, testedre folyik rá Megölsz, megfojtasz vele Igen, Te így szeretsz Nem lesz több seb a szíven A fájdalom vigyáz rád Lelkedben sötét éden a vágy A vágy, ami hajt tovább Nem lesz több seb soha A fájdalom vigyáz rám Lelkemben a sötét Maga az éj Meddo szenvedéllyel Várom a hus magányt Már a puszta létem is fáj És a fájdalom magamba zár Csókod íze, ami ma éltet Ölelésed méreg Tudom jól Elhagysz, hogy visszatérj Én bárhova követnélek De az utad maga a vég 2. Puszta lét Elbuvölo alkony Lelkem is bomlik tán Cseppként leszek ma tenger Harmatként óceán Szétfolyni a forró urben Túllépni a múlt falán Egy lenni a mindenséggel Élni akár a halál.... Fentrol nézve más Nincs szenvedés, sem hanyatlás És ami igazi még Már csak fentrol nézve szép Szemközt az osi térrel Benne élsz a rész hevével Alant elterül még a táj Akár a magány Élet súlyának Égo fájdalma Minden percének Vérzo vágyálma Lenni az más Olyan, mint szállni, ha nincs határ S látni, hogy minden halálra vár Elbuvölo alkony Lelkem is bomlik tán Cseppként leszek tenger Élek akár a halál... 3. Hattyútánc Térden állva, egy hangra várva Egyedül a jéghideg éjszakában Az égre nézek, halkan kérek Egy jobb világot, mint amiben élek S esélyt a szabad léthez, A mélyben fogant új reményhez Haragot, hogy visszatérjek Vagy végleg eltévedek Új világba vezet a léptem Ott vár minden, amitol féltem Az örök talány, utam vége Folytatást nem is remélve Zajlik még testem halála Akár a hattyú utolsó tánca Lassú halállal álmodom, Ahogy a penge a kezemhez ér Csekély csupán a fájdalom – mégis Testem a tüzében ég Arcomon a búcsúkönnyek Vérré válnak, eltemetnek Bennük arcok, régi képek Csillognak, majd messze tunnek A lemondás békéje vár Vesztesnek ma ennyi jár Nem érzem, hogy ennyi év után Létezhet szép halál? Utolsó percek Már nem is fáj Mi jöhet még, mi itt talál? A föld mélyében várok rá Utolsó csókra – legutolsóra 4. Bármi, ami árt És lassanként elolvad az én Az érzés magába szív Ez a furcsa kettos kényszer Ma újabb útra hív Nem, még nem – nem látszik a vége De az eleje sem segít Adj ebbol még egyet édes Talán jobban elrepít Úgy elmennék már – egy más lét után De a büszkeség visszatart – önmagamban tart Nézd ez már más világ – nélkülem él tovább Ne mondd, hogy nem lehet – nem hiszem, hogy nem lehet Várhatnék – de miért – pálcát tör a múlt Éveim felett, végzetem felett Ez a néhány év – itt véget ér Újra sosem kezdeném Utoljára körülnézve A külvilág megtagad Épp ideje már továbbállnom, Feledve múltamat Ahogy azt útra lépek Nem számít, hogy ébredek Nem számít már ez sem kedves Írd csak a többihez. Így utoljára körülnézek De a külvilág megtagad Épp ideje már továbbállnom Tovább – feledve múltamat És ahogyan a végso útra lépek Nem számít, hova ébredem Nem számít már, nem számít ez sem Nem számít, nem számít már 5. Vándor a porban Vándor vagyok – Buntelen utazó Úton vagyok egy szebb világ felé Erom temérdek, szeplotlen lelkem És tisztaságom egyetlen fegyverem Vér – még hajt tovább, az ismeretlen szépség után Vágy – ideák iránt, bennem élnek, töretlen képek Halál –csak állomás - de minden percre felvigyáz Még vár – még nem talál-, de majd ha érzem majd én, majd én bevégzem Vándor vagyok – névtelen utazó Úton vagyok a legvégso felé Erom a múlté, kárhozott lelkem És életem borul rám, mint szemfedél Miért – mondd miért fáj, hogy nem talált rám a szebb világ Hogy annyi év és harc után A porban élek, ha ez még élet A porban vérzem, a porban Miért, mondd miért fáj Hogy nem talált rám Az a szebb világ Hogy annyi év és harc után A porban élek A porban... 6. Demise Against aims so ashamed and sober Torn souls are too fragile Searching bright, divine answers Forgotten, deaf and blind Just chant your hypocritical lies And sink into self-chosen demise Raise the sworn-believing scythe There’s some sinner left to find It’s too dark to see the nightmares With the light so far behind Oh - Useless fighting to hide To hide from self-denial Weeping icons, holy grails Answer unaccountable ways of God – Above all the condemned With ignoration rule the herd And chant hypocritical lies Sink into your self-chosen demise Below the sky of divine will Still some heretic left to kill It’s too dark to see the nightmares With the light so far behind Oh - Useless fighting to hide To hide from life tonight Too dark to see – tonight The sinners bear the light Darkness of the ages Came to an end The scythes of the sworn-believers (Are) Still out, sharp and blind They’ll rip your soul apart In the name of their merciful god Frozen thoughts of a dying present Still serve their god now – a true belief Their wisdom will close the mind And forbid the answers of divine demise 7. Painting the chaos 8. Without colours 9. The apostate 10. Halotti beszéd 11. EdenEast 12. OnePowered 13. Stampede 14. High water mark 15. A semmi ágán Az eddig-volt véget ért Mindaz, mi táplált, s érlelt Egy hithû szenvedély, ami Féltõ magányba tévedt Bánkódni sincs miért Nyugtot ember hiába vár Még ha az én mélyére is száll Enyhet ott úgysem talál Azt mondta: "Egyszer talán Ha mindez semmivé vált, Nézzünk szembe újra Mert még annyi minden vár S jobb is lesz talán Egyedül, mással nem gondolva" Azt mondta: "Egyszer talán, Ha mindez semmivé vált, Nézzünk majd szembe újra Mivé is válhattunk volna. Mert ára van a múltnak Néha több is, mint elég Megfizetünk majd minden percért Ha kiderült mennyit ért. Keressük kábán Amit csak a másik ád Mindhiába S csak ülünk némán Együtt - árván A semmi ágán, A semmién..." Lehet, én tévedtem Kevés, mi összeköt A tûz mégis hiányzik Ami csak Õtõle jött Másban múltat keresni Ámítás, árulás Lélekben egyéni érték Csak ettõl szép a más A káprázatnak régen vége Õ elment, igen messze jár Így évek múltán csak azt remélem, Mit keresett megtalált De ha valaha ketten, Behegedt sebekkel Csak még egyszer találkoznánk Bár megköszönhetném Mindazt a jót, mit szánt rám A semmi ágán... 16. Aki néma Bûnösök tartsunk össze! Ha a világ így összezárt Ahogy vibráló neonfényben Keressük létünk okát Az Élet úgysem ízlik A Halál túl komplikált Ez a másvilág-kavalkád Többet vesz, mint amennyit ád És a kavargó tömegben Hol oldódik az én Ezernyi hang közt A másság mit sem ér Ha el is mondtál mindent Mi óv és ami árt Nem tör át, s ki rá vár Cinkos némaságot talál Ez a hely sem tart örökké S ahogy változik az ár Új jön, hogy eltörölje Minden rossz, mit más csinált De az én - az mindig én lesz S míg a szín, s a díszlet vált Ember csak ember marad S kutatja a láthatárt A kavargó tömegben Már rég nem látom át Milyen érzés jelet kapni Mi igaz, s mi célt szolgál És átölel az örvény Ez a kényszer-némaság Mikor nem lehet átadni Csak venni, csak venni De talán jobb így némán Mint járni demagógok útján Ahol minden egyértelmû Hol, mit más mond - hazugság Hol a fekete-fehér híján Csak szürkeség, szürkeség vár Hát hadd maradjak némán És a látásért sem kár Vegyenek el mindent Töröljenek, töröljenek már! 17. Gyökerek nélkül Túl messze mentem., s még épp közel Vagyok, hogy távozni láss Megszürkült hétköznapok szürkés, ködös Lencséin át Tudom nem ez a legkönnyebb lépés Mégis másképp mostohább Mintha közös álmunk halott súlyát Együtt gördítenénk tovább Az évek telnek, tovább tépnek Így gyökerek nélkül Meghajlanék, de félek Mi vár, ha a szél elül S az élet, mivé lesz Ha csak megszokás, mi ûz Mindegy, hogy ég vagy parázslik Csak izzon, benned a tûz Hiába kérded, soha nem értettem Miért vágyom mindig máshol lenni Egy kevés érzés, vágy, melegség Vonz, mégis kevés S az álom, mely engem kísért Bennem él - mindig megtalál Hogy elmenjek olyan messze, Hol senki nem keres már De mi van, ha nincs több, csak ennyi várt Ez volt a sorsom, ennyi járt Hol tudom meg, hogy ez itt a vége És nem vezet már út felfelé 18. A válság dicsérete Search lyrics by band name or use our Advanced Search engine:  # A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z   www.metallyrica.com  Contact e-mail: webmaster@metallyrica.com Copyright (c) 2007 - Metallyrica.com - All lyrics are the property and copyright of their respective owners. All lyrics provided for educational purposes and personal use only. Please read the disclaimer. About Us - Submit Lyrics - Privacy Policy - Disclaimer - Links