|
TûZMADáR LYRICS
"Jégkirály" (2004 Demo)
1. Jégkirály 2. Túlvilági Üzenet 3. Csillagfény
1. Jégkirály
Megfagyott szívedben izzik a vágy
Hogy jégbezárt lelkednek otthont találj
Sötét életed, és nagyon sivár
Vigyázz, mert rossz úton jár.
Hidd el, hogy tovább ez így nem mehet
Nyisd fel hát szemed, hisz jobb lesz úgy neked
Feledd a múltat, és jöjj közénk,
És végre felolvad a jég.
Bridge:
Jégkirály tépd le a láncot, mely fogva tart
Jégkirály gyújtsd lángra szíved, mit hó takart
A lelked mást akar
Refr:
A gonoszság sötét, és rosszat ígér
Jéghideg testedben él
A segítség neked most semmit sem ér
Átkozott rabságban élsz.
A gonoszság sötét, és rosszat ígér
Törj ki az életedért
A hó és a jég most már aludni tér
Álmodban kigyúlt a fény.
Betét:
Jégkirály! Szeresd az életet, van remény
Jégkirály! Rabságod véget ér.
Refr.
Bridge.
Refr.
Feledd a múltat, És jöjj közénk!
És végre felolvad a jég!
2. Túlvilági Üzenet
Szállj felénk várunk rád, állj elénk!
Angyal szárnyán jöjj, el ne késs!
Lelked a földtõl már távol jár
Siess a fény felé, Téged vár!
Bridge: Az ég fátylán most indulhatsz felénk
Téged vár a fény az alagút legvégén!
Refr.: Túlvilági üzenet, a sors könyvében mi lehet?
Túlvilági üzenet, tedd össze a kezeidet
Ne várj! Itt az álomhatár, hát indulj el most
Szól, s Te tudod, így lesz jó, Reinkarnáció!
Óóó
Hívunk már az egyenesen át,
Mi is jártunk már az ég útján.
Bíráid elõtt ne védd magad
Hiába minden, ha bûnös vagy!
Bridge, refr. Szóló
Bûneid listáját el ne hagyd!
Testedbõl kiléptél, jó utat!
Siess, nyújtsd kezed, ne késlekedj!
Veled várjuk majd az ítéletet!
Bridge, refr.
3. Csillagfény
Lassan eltûnt hát a fény,
És rám borult az éj,
Az óceán végtelen tükrén.
Iránytûm a sötét ég,
Süss hát le csillagfény,
Ha eltûnnél, én is elvesznék.
Az éjszaka korom sötét
Fényedre vár
A vándor ki indulna már,
Hisz várnak még rá
Magába szív az üresség,
A csendet vad szél tépi szét,
Szomorú szürke most az ég.
Nem tudom, hol vagyok,
Hisz fényed nem ragyog,
Merre vagy, nem láthatom.
Ref: Az éjszaka korom sötét
Fényedre vár
A vándor ki indulna már,
Hisz várnak még rá.
A magányban fényed enyém,
Ezüst-szín tündöklés,
A vándor végül hazatér,
A vándor úgyis hazatér
Hideg gonosz sötétség,
Ádáz vad hullámverés,
Sodor el a végtelen felé.
De a felhõk fátyla szétszakadt,
Mutasd meg hát önmagad,
A biztos part csak egy pillanat.
Ref.
|
|