|
REPLIKA LYRICS
"Nem Hiszek" (2007)
1. Menekülök a világtól
2. Magányos harcosok
3. Nem kell
4. Nem hiszek
5. Körbe ért
6. Érezhessem
7. Fogadd el
8. Melyik a nekem való
9. Úgy fáj
10. Harcolnod kell
11. Érted harcolok
12. Aki megmondja
1. Menekülök a világtól
Menekülök a világtól
Elmerülök az érzelmekben
Nem akarom, hogy fájjon
El kell viselnem
Keményen próbálom, mert élnem kell
Egyedül, mindig a másik oldalon
Egyedül a világgal szemben
Megfeszült testtel cipelem a sorsom
Nem engedhetem el
Nem tudom, mit tegyek
Mindig csak a másik oldalon
Egyedül a világgal szemben
Menekülök a félelemtõl
Menekülök a tetteimtõl
Menekülök az értelmemtõl
Itt nincs esélyem, meg kell értenem végre
Ez a jövõ már volt egyszer, nem akarom még egyszer
Nem bírom elviselni
Nem bírom elfelejteni
Nem hagynak a gondolatok
Nem tudom megszerezni
Nem tudom megérteni
Nem tudom megismerni magam
Itt nincs esélyem, meg kell értenem végre
Ez a jövõ már volt egyszer, nem akarom még egyszer
2. Magányos harcosok
Megint itt vagyunk, hogy rátok mérjünk egy újabb sorscsapást
Tudom nem én vagyok az elsõ, késõbb küldenek valaki mást
Az életben nincs egyszerû képlet, csak küzdelem és csaták
Nem látunk sokat homályos az út, te írod a folytatást
Végtelen életek végtelen út, értsd meg ez a valóság
Növekszik benned a kétely, felemészt a sok ostoba vágy
Ki tette ezt veled, miért történik így
Ez jár neked, te írtad meg így
Tisztítsd meg feltört sebeid
Emlékezz, küzdj és bízz
Ezek lettünk, magányos harcosok
Megyünk elõre, hajt a szenvedély
Kitalált utakon haladunk elõre
Minket nem érdekel, hogy sok a veszély
Vérzik a szív, szétvágja a kéj, megöli a mohóság
Él még benned a tûz, nyerd meg ezt a csatát
Ki tette ezt veled, miért történik így
Ez jár neked, te írtad meg így
Ezek lettünk, magányos harcosok
Megyünk elõre, hajt a szenvedély
Kitalált utakon haladunk elõre
Minket nem érdekel, hogy sok a veszély
Vérzik a szív, szétvágja a kéj, megöli a mohóság
Él még benned a tûz, nyerd meg ezt a csatát
Ki tette ezt veled, miért történik így
Ezek lettünk, magányos harcosok
Megyünk elõre, hajt a szenvedély
Kitalált utakon haladunk elõre
Minket nem érdekel, hogy sok a veszély
3. Nem kell
Nekem nem elég a divat, és nem mindegy milyen zene szól
Nem elég az igazság, ha nem hozzám szól
Ha nem elég hangos, nem elég éles
Nem hallom meg, és nem is érdekel
Nem kell, hogy vágyj rám, és nem kell, hogy megérts
Nem kell, hogy félts, és nem kértem, hogy segíts
Hazugság a politika, hazugságban élek
Hazudik az elme, és az értelem
Ki vagyok én, és mit tudok tenni
Senki sem tudja, hogy merre kell menni
Nem kell, hogy vágyj rám, és nem kell, hogy megérts
Nem kell, hogy félts, és nem kértem, hogy segíts
4. Nem hiszek
Sötétben születtem sötétben élek, sötét az igazam és sötét a népem
Sötét a helyzetem, sötét a képem, már nem is harcolok, a sötétben félek
Ostoba hatalom ostoba tervek, ostoba szülõk, ostoba gyermekek
Állj félre gyorsan, ha az utamban állsz, nem hiszek neked, bármit kitalálsz
Tudom, jót akarsz te nem vagy ellenség
De nem érdekel, amit elhittél
Amit te akarsz adni, nem kell már
Fogadd el ezt, akkor is, ha fáj
Rohanó világ, rohanó emberek, ha köztetek vagyok én is csak szenvedek
Kérdezheted, hogy miért van így, a tömeg ostoba téged is elbutít
Ostoba hatalom ostoba tervek, ostoba szülõk, ostoba gyermekek
Állj félre gyorsan, ha az utamban állsz, nem hiszek neked, bármit kitalálsz
Én már nem hiszek, nem hiszek neked
Sötétben születtem, sötét volt a helyzetem
Sötétségben életem szürke életem
Utat mutattak, hazudtak nekem
De már nem hiszek, nekik nem hiszek
Tudom, jót akarsz te nem vagy ellenség
De nem érdekel, amit elhittél
Én már nem hiszek, nem hiszek neked
5. Körbe ért
A világ ég, minden lángol
Van, aki úgy dönt, nem harcol
Te is csak elrohansz, ha valami fáj
Tanuld meg elviselni, ami jár
Az út, amin jártál körbe ért
A fájdalom segít, hogy megértsd
Hogy megtanuld, hogy lásd
Lásd meg, ki vagy!
A vágyaid megkötöznek téged
Mikor vetsz már ennek véget
Ameddig elfutsz, ha valami fáj
Mindig újra megkapod, ami jár
Az út, amin jártál, körbe ért
A fájdalom segít, hogy megértsd
Hogy megtanuld, hogy lásd
Lásd meg, ki vagy!
Meg kell értenünk végre, ez nem az a hely
Ahol valami is a miénk, de persze nekünk minden kell
Meg kell tanulnunk, ezen az úton nincs más csak szemét
Ne pazarold el az életed, engedd meg, hogy felnyissam a szemed
Az út, amin jártál, körbe ért
A fájdalom segít, hogy megértsd
Hogy megtanuld, hogy lásd
Lásd meg, ki vagy!
6. Érezhessem
Rám ült a kétség, a bánatmadár
El kell viselnem, akkor is hogyha fáj
Eloszlott múlt, elõttem a halál
A pusztítás már bennem táncot jár
Belülrõl izzó vágy emészti testem
Nem látom a fényt, elvakít és éget a vágy
Hogy minden, ami van lesz és volt
Az enyém legyen, érezhessem azt hogy élek
Ismerned kell az érzést, mikor egy érzék fogva tart
Érezni akarod a tapintást, hallani akarod a hangot
Látni akarod a formát és beszívni az illatot
De aki érez az nem te vagy, csak egy géppé összeállt anyag
Belülrõl izzó vágy emészti testem
Nem látom a fényt, elvakít és éget a vágy
Hogy minden, ami van lesz és volt
A tûz és a víz, a hang és a forma
A nap és a hold, az ég és az ûr
Az enyém legyen, érezhessem azt hogy élek
7. Fogadd el
Egyedül harcolok, míg otthon sírsz
Vakítod magad, hogy csak abban bízz
Amit a fejedbe vertek már
És az agyadban csak az kiabál
Csak élvezz, csak élvezz, most más nem segít
De aki ezt gondolja, mindenki veszít
Mert szenvedni fogsz, és az fáj
De ha seggfej vagy akkor ez jár
A fejedbe nincs rend, csak tengernyi vész
Kéj, mohóság, düh, semmi ész
Nem tehetsz semmi mást
Majd ordíthatsz, ha fáj
Megszülettél – fogadd el
Élned kell – fogadd el
Ha szenvedsz – fogadd el
Jön a halál – fogadd el
8. Melyik a nekem való
A színpadon állok és széttép a zaj
Minden rendben nincs semmi baj
Ez a hangulatom nem akarok mást
De szeretnék úgy látni, ahogy te látsz
Én nem értek semmit, nem vágyom a jóra
Makacs vagyok, nem figyelek a szóra
Egyedül járom az utam, ez már nagyon fáj
Én szeretnék úgy látni, ahogy te látsz
Én nem látok semmit, nem értem mit takar a szó
Az utak elõttem állnak, de melyik a nekem való
9. Úgy fáj
Elegem van már abból, hogy millió életen keresztül küzdök
És sohasem érem el azt, amire vágyok
Nem akarok tovább félni, nem akarok semmit félreérteni
Nem akarok senkit meggyalázni, nem arra akarok vágyni, hogy
Rólam szóljon minden száj
Engem halljon, hogy mit kiabálok
Engem féltsen, engem akarjon
Mindenki velem foglalkozzon
Tudom, hogy amit velem tettek, mindent megérdemlek
És hogy miért nem történik, amire vágyok
Hiába akartam valaki lenni, hiába akartam többnek látszani
Én akartam Isten lenni, de arra hiába várok, hogy
Rólam szóljon minden száj
Engem halljon, hogy mit kiabálok
Engem féltsen, engem akarjon mindenki
Tudom, hogy ez nem lehet, de mégis úgy fáj
Úgy fáj, nem engedhetem el
Én szeretnék látni és érteni mindent, de úgy fáj
Nem tudom a múltat elengedni, ezért nem tudok mindent megérteni
10. Harcolnod kell
Harcolnod kell, ezért lettél ember
Az értelem a kezedben a legnagyobb fegyver
Úgy érzed nincs erõd, legyõzött a gyengeség
Soha ne add fel, ez az a legnagyobb halálos ellenség
Ébredj fel, aztán égesd el a félelmet, a rettegést
Meddig tûröd még, hogy fájjon, megfojtson a szenvedés
Megérthetted nincs barát, csak aki kér
Ne hagyd, hogy kihasználjanak, a maguk kedvéért
Lépj elõre soha ne búj el, ha megérint a gyengeség
Soha ne add fel, ez a legnagyobb halálos ellenség
Ébredj fel, aztán égesd el a félelmet, a rettegést
Meddig tûröd még, hogy fájjon, megfojtson a szenvedés
11. Érted harcolok
Ne gondold, hogy az élet nagy rejtély
Miért tûröd, hogy a sors folyója elvisz
Te vagy az is, aki mindent megérthet
Ha mindent tudni akarsz, kell, hogy kérdezz
Amíg élek érted harcolok, soha nem ellened
Amíg élek érted harcolok, nem én vagyok ellened
Azt mondták neked, hogy mindent elérhetsz
Hogy az érzékeiddel mindent megérthetsz
Gazemberek tanítottak téged
Hogy a saját képükre formáljanak
Amíg élek érted harcolok, soha nem ellened
Amíg élek érted harcolok, nem én vagyok ellened
12. Aki megmondja
|
|
