|
OVERLOAD LYRICS
"Inkább Hõs..." (2005)
1. Intro
2. Gyilkosok Gyilkosa
3. Magányos Hõs
4. Válassz!
5. Ne Várj!
6. Inkább Hõs...
7. Egyedül
8. Farkasok
9. XX. Század
10. Áruló
11. Állítsd Meg!
12. Álom
13. Ébredj Magyar!
1. Intro
Ölj, hogy élj megfizetnek jól!
Fejvadász a harang érted szól.
Bûnös világ söpredéke!
Lesújt rád törvényem keze!
Körbejártam a nagyvilágot,
Meggyûlöltem a gonoszságot!
Ölnöm kellett, hogy megmaradjak,
Tettemért ezüstöt adtak.
Én vagyok a Gyilkosok Gyilkosa
Én vagyok a Gyilkosok Gyilkosa!
Lejárt az idõm, meg kell halnom.
Másik gyilkos kezébe adom a kardom.
Útjába állok az ördögi tervnek.
Hangos a szava a gyilkos csendnek!
2. Gyilkosok Gyilkosa
Vándor vagy kezdetek óta utad végtelen
Életfogytiglan mindenkit elkisérsz végig az éveken
De halálunk percén tovább mész, magunkra hagysz minket.
Útitársad mindig lesz, hösként vezetsz!
Láthatatlanul, jeltelenül lépsz tovább.
Sötétlö szemeidben végtelen homály
Egy szót se szólsz, s mi meghalunk, létünk csak emlékkép
Magányos hös ne hagyj el, élnem kell még!!!
Élnem kell még!!
Magányos hös, túlélsz mindent, utolsó órámon hagysz majd el,
Magányos hös, múltam eltörölted, utolsó órámon hagysz majd el.
3. Magányos Hõs
Örök élet vagy szép halál!
Szülõszoba vagy halotti ágy!
sorsod a kezedben ne tétovázz,
egyedül tiéd a választás!
Válassz már!
Válassz már!
Parancsokat teljesítesz,
ellenállni nem mersz rég,
tehetted volna, de mostmár késõ
egyre nõ a szakadék!
Mögötted égnek a hidak,
menedék nem vár, csak a kaszás,
lelki roncs vagy, senki fia.
Fordulj meg, válassz már!!
Nincs több idõ, elfújja a szél
Véget érhet-e a szenvedés?
Döntöttél, rosszul persze
nem mozdulnál semmiért,
jó neked ha simogatnak,
ha hozzádér az aranykéz.
Féreg vagy, gerinctelen,
álmod feladod, percekért.
Jobban tennéd ha elmenekülnél,
mielõtt dühöm utolér!!
Bûnös a gondolat,
eladod a gondokat.
Tükörbe nézni félsz,
mindig hasznot remélsz.
4. Válassz!
5. Ne Várj!
Tanuld meg, hidd el késõbb,
valaki teremtett!
Híven szolgáld, imádd õt,
áldozd neki életed!
Gyerek korodtól belédnevelték
nem is gondoltad, miben hiszel.
Imádkoztál Istenedhez,
rábíztad az életed.
Az életed rábíztad!
Ne várj te más szavára!
Ne várj mind hiába!
Ne várj a megváltásra!
Ne várj a hazugságra!!
Felnõttél, magad döntesz,
szemeid tisztán látnak.
Rájöttél félreneveltek,
eldobtad az imákat.
Az imákat eldobtad!
Vedd észre, az élet nem az amit látsz!
Térj észre, az agyad kimossák!
Szabad gondolat nélkül hová megyünk?
Józan szellem nélkül elveszünk.
6. Inkább Hõs...
Felnézel az égre, látod, hogy figyelnek
Lenézel a földre, érzed, hogy keresnek.
Titokban a hátad mögött már készül a vád,
Nem tudod, mit vétettél, vadásznak rád.
Mész tovább teszel az egészre, nem érzed a veszélyt,
Pedig életünktöl veszik el az utolsó esélyt.
Nem szabad a szólás, a tett, a gondolat.
Véred lázad, ki kell törnöd, a hazugság fojtogat.
Hányan haltak meg a csendben?
FÉLVE!
Hányan hisznek még a rendben?
FÉLVE!
Nem temethetnek el téged élve!
FÉLVE!
Életünk nem erröl szól!
Inkább hös egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át,
Tépd le a láncot a szabadságról, tedd meg most, vagy ne élj tovább!
Börtönben vagy fogságban befogják a szád.
Némán türöd, hogy kinoznak, neked már nem fáj.
Agyad blokkol tested fél, napról napra szenvedés.
ÁLLJ ELLEN, SZÁLLJ SZEMBE, NEM KUTYÁNAK SZÜLETTÉL!
7. Egyedül
Egyedül élem az életem,
arcod nem látom már sohasem.
Egyedül jobb lesz majd nekem, nem érzem ha fáj
nélküled nincs baj, szívemben nincs hiány.
Nélküled nem fáj
Nélküled nem fáj
Teltek a napok, hónapok
mentek az ablak elõtt.
Nem volt ki szemembe nézzen és mondja
nélküled nem teljes az életem.
de lassan elfeledtem veled miket éltem át.
Egyik este rámsütött a Hold, és mondta
vár rád egy másik lány!
Vajon, hol leszel amikor már nem választhatsz?
Vajon, mit teszel amikor már nincs több válasz?
Egyszer nekem is menni kell, de neked is véget ér az út,
de addig úgy élj, mintha holnap már nem ébrednél fel!!!!
8. Farkasok
Az éjszaka kegyetlen barát,
hallhatod a farkasok dalát.
Gyilkosaid a hideg télben,
üvöltésük zúg a szélben.
Nem menekülsz elõlük, éhségük megöl
Téli puszta, szürke réme életedre tör!
Halott lennél szívesebben, mélyen a föld alatt,
nem éreznéd, a puszta erõt, a tépõ fogakat!
Fájdalom a hátadban, a gerinced szétszakad
Elért a farkashorda, tested lehull a fehér hóra,
Szemedbe könny szökik, életed elnyelik!!!
Megõrülnek az állatok, befejezték a vadászatot.
Nem menekülsz elõlük, éhségük megöl
Téli puszta, szürke réme életedre tör!
Halott lennél szívesebben, mélyen a föld alatt,
nem éreznéd, a puszta erõt, a tépõ fogakat!
Farkasok, Gyilkosok!
9. XX. Század
A 20. századunk a csapások kora,
Trianon és Don kanyar, a sorsunk mostoha.
Emigránsok, számüzöttek az üldözés miatt,
Vallásunkat meggyalázták és azt, hogy magyar vagy.
Magyarország, Magyarország, Magyarország, az én hazám.
Van remény, van remény, hogy újra élj és nagy legyél.
Európát öriztük évszázadokig,
Mozdulattal lecsatolták ösi földjeink.
A 20. századunk a csapások kora,
Mindig van remény, nem adjuk fel soha!
10. Áruló
Van köztünk mindig,
Valaki aki megfigyel.
Csendben lapul
Várja a szavaidat
Nézi, hogy mit teszel,
Keresi hogy miért.
Lesi minden pillanatod,
Vár, hogy lecsaphasson!!!
Ö egy Áruló
Áruló, Áruló
Ö egy Áruló
Nem közénk való
Ö egy Áruló
Áruló, Áruló
Ö egy Áruló
Ezért nem közénk való !!
Ha valami rosszat tettél
Rögtön eliszkol.
Elmegy hogy befújjon,
Hogy eláztathasson.
Azt hiszi, hogy nagyobb lesz
Azzal, ha felad.
Pedig az árulás, mocsokság
Büntetése hallállal jár.
11. Állítsd Meg!
Derült égen lángfelhö, kezdödik a véresö,
Halálosztó gyilkos temetö,
Sivatagi háború életen halál az úr
Árnyékkéz a hatalomért nyúl!
Virusok és fegyverek pusztitják az életet,
Szolgálják a beteg terveket!
Állitsd meg, a háborút!
Tiltakozz ahogy tudsz!
Pénzért hullanak, a könnyek!
Börtönbe zár a kapzsiság!
Vérrel áztatják a földet!
Enni kér a HALÁLMADÁR!
Fenn az Ég, lenn a Föld, háborútól meggyötört,
a Természet véres gyászruhát ölt.
Vadászgépek feletted éppen, elsötétült radarképek,
a parancsot várják lövésre készen.
Népek jönnek és tûnnek el, sírodnál majd elhiszed,
kiáltásodtól a Föld remeg!
Megölték az utolsót, ki jó volt.
Kinok közt halt meg szegény.
De új élet jön majd a porból,
Sirjából feltámad a remény!
12. Álom
13. Ébredj Magyar!
A magyar nép alszik mélyen, nincsenek hösök mint régen,
Kik áldozatot hoznak a nemzetért.
HIÁBA FOLYT AZ ÖSÖK VÉRE? Valamit már tenni kéne,
Árpád szelleme most erre kér!
Merjünk újra nagyok lenni, ugyanúgy mint rég,
A hosszú éveknek rémálma lassan véget ér!!!
Ébredj magyar, ébredj magyar!
Országunk nem veszhet el!
Ébredj magyar, ébredj magyar!
Nem nézhetjük tétlenül, hogy öseink munkája összedöl!
Szolgának születtünk volna, nincsen ki, hogy válaszolna,
Sok millió csendes sóhajtás!
Célok nélkül semmik vagyunk eltününk vagy fennmaradunk!
Vedd észre idönk lassan lejár!!
"A MAGYAR NÉV ÚJRA SZÉP LESZ, MÉLTÓ RÉGI NAGY HÍRÉHEZ"
Gyáváké az örök szolgaság!!
Nem nézheti büszkeségünk, hogy elvesszen örökségünk.
Petõfi is megmondta már!!
|
|
