|
NOTTINGHAM LYRICS
"Anno.." (1999)
1. Jöjj vissza nyár!
2. Kérlek, Uram!
3. Vérzõ sebek
4. A bûn zsoldja
5. Anno Domini
6. Légy önmagad!
7. Keserû búcsú
8. Keresd meg Õt!
9. Csillaghullás
10. Az "Irodalom visszavág"
1. Jöjj vissza nyár!
Mint hegyek csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél
Csendes a szívem, többé nem ég
Nem bántja újabb szenvedély;
Felettem a csillagod
Szinte megvakít, úgy ragyog
Szívemre szórja sugarát,
Azért én fel nem olvadok...
Jöjj vissza nyár, hogy bennem újra lángolj,
Ha elér a vágy, nem árt se fagy, se szél
Szívemhez érj és szenvedéllyel ápolj,
Ölelj át, hogy pusztuljon a tél!
De néha csöndes északán,
Mikor álmodozom egyedül
A múlt ifjúság tündér taván
Kedves arcod felmerül;
Ekkor jeges szívem enged,
Mint hosszú téli éjjelen
A hegycsúcs sötét hava,
Mikor a felkelõ nap megjelen...
2. Kérlek, Uram!
Kérlek, Uram, mutasd meg nekem a fényt!
Kérlek, Uram, mond, hogy merre menjek én!
A szó amelyet régen várok
A jel, ami csak tõled látok
Az út, amit nem találok én...
Egyszer eljön, igen eljön értem Õ!
Nem tudom még, hogyan keressem Õt!
A szó...
Meddig lesz ez így, meddig tart a tévelygésem,
Hisz boldog lehetnék, de nem tudom,
Hogy hol keressem;
Meddig lesz ez így, meddig tart a tévelygésem,
Hisz boldog lehetnék, de nem tudom,
Hogy hol keressem Õt...
3. Vérzõ sebek
Minden szépség, minden hûség
Eltûnik végleg, ha fájsz nekem
És minden nappal keresûbb lett
Mély sebet ejtett a szívemen
Minden mámor, minden láz
Elillant tõlem hirtelen
És minden nappal, minden éjjel
Tisztábban láttam, hol az én helyem;
Vérzõ sebek, felszakadnak
Vérzõ sebek, nem gyógyulnak...
Refrén: Ég veled, ha nem kellek neked,
Elmegyek nem leszek veled...
Minden álom, amit együtt éltünk
Szétfoszlott régen a lelkemben
És minden tetted, ha észre vetted
Olyan fájó seb a lelkemen;
Ég veled, ha nem kellek neked,
Elmegyek nem leszek veled;
A kínnal, amit okoztál
Türelmem végére jutottál
A szívem bezárja kapuit
Most elválnak egymástól végleg az útjaink;
Most nézem a képeket, ahol együtt voltam még veled,
És arra gondolok, elmúltak a szép napok...
Vérzõ sebek felszakadnak
Vérzõ sebek, soha nem gyógyulnak...
4. A bûn zsoldja
Mondá az Úr a férfinek, legyen tiéd itt mindenem
Csak a tudás fájához ne érj!
De az asszony a kígyóra hallgatott, a gyümölcsbe jóízût harapott
A választás rosszul sikerült...
Elbujnál, hisz nagyon félsz, de nincs hová
Holnaptól magába zár egy új világ...
A kígyó most a hasán jár, a gonosz jelét hordja magán -
Ez lett az örök bûntetés,
Ember, ki most a Földön jársz, nem hitted el az Úr szavát
Rooboltva élted az életed...
Elbujnál, hisz...
Remélem belátod végre, az életet te dobtad félre
Jutalmad lett a gonosz halál,
De a világ engem vádol, állj ki értem, s legyél bátor,
Hogy hozzám újra vissza találj!
Kétezer évvel ezelött a szakadékra újra híd került,
De túl keskenyre sikerült;
Ez a híd a tulsó partra visz, bûnnek it már nyoma sincs
A félelem örökre elszállt...
Elbújnod soha többé nem kell már
Ez lessz az otthonod, ez az új világ!
5. Anno Domini
6. Légy önmagad!
Látom a vágyat a szemedben
Érzem a tüzet a szívedben
De félsz, miért félsz?
Éget a vágy a lelkedben
Emészt a tûz, de te nem engedsz -
Ugye félsz, mitõl félsz?
De a vágy örökké éget már
Le kell, hogy tépd a rózsát, hogy megnyugvást találj...
Én tudom, hogy hosszú az út és közben ezerszer megállsz,
De eljön a pillant, amikor nem birod tovább...
Látom...
A tekinteted egy közömbös vágy
Belülrõl megfolyt az emésztõ láz -
Ugye félsz, talán tõlem félsz?
De a vágy...
Nehéz, de meg kell tenned, remegõ tested érzem én, óóóh...
Könnyeb lesz - hidd el - minden, ha önmagad leszel végre már
Hol van az az út, ami rád vár,, hol van azaz út???
Hol van azaz út, mond hát...
Én tudom...
7. Keserû búcsú
/Kis Tamás emlékére/
Hidegen fúj a szél, véget ért a nyár
A hosszú út végén egy lány sirdogál
Emlékeinkben él egy boldog arcú srác
De elment örökre Õ, mikor motorra szállt...
A vágy messze vitte, otthona egy új világ
Nem felejtünk soha, most érted szól az imánk
Szívünkbõl szól egy keserû búcsúzás
E dal hordozzon szárnyain, repülj vele tovább
Örökre itt hagytál mindent, ami fáj
Az égiek vigyáznak majd ezután reád
Hidegen fúj a szél, véget ért a nyár
Hosszú lesz a tél, hideg és sivár
Emléked megmarad, mert szivünk magába zár
Szóljon örökké érted ez a dal jó barát
Szívünkbõl szól egy keserû búcsúzás
E dal hordozzon szárnyain, repülj vele tovább
Örökre itt hagytál mindent, ami fáj
Az égiek vigyáznak majd ezután reád
/: De Õ csak ment a motorján :/
/: És soha meg nem állt :/
8. Keresd meg Õt!
Mint az álom a könnyû ébredést
Várom a lépted, mikor jössz felém
Vágyom a hajnalt, vágyom látni arcodat
Tudom, hogy nem, Te nem váratsz sokat!
Te vagy az élet, Te vagy minden ami jó
Szeretünk Téged, hozzád eljut minden szó
Gyûlölsz mindent, ami hamis és sötét
Bûn nélkül éltél, Te vagy nekünk most a Fény!
Refrén: Keresd meg Õt, hogy boldogan élhess
Hallgass szavára, hisz értedd jött el
Magához hív, hogy mellette élhess
Örökké az életedet...
És ha egyszer megtalálod Õt,
Magadnak tudhatod a legnagyobb erõt,
Azon a reggelen, mikor arcod az égre néz,
Tudni fogod már, hogy újjászülettél
9. Csillaghullás
Volt egy álmod, mely mindig vissza tért:
Színpadon állsz és ünnepel a nép -
Aztán élni kezted ezt az álmot,
Ami lassan pokollá változott...
Üstökösként jöttél közénk
Dalaid nyomán bennünk feltámadt a remény;
Sorsodban hordod a saját végzeted
Vigyázz! Ez az út reád veszélyes lehet ...
Népszerû lettél és nagyon magányos
Bukásod várják a hamis jó barátok
A siker hûtlen lett hozzád, hamar elhagyott
Tudod, a sztárokból lesznek a hulló csillagok;
Az álmod elszállt, számodra meghallt remény
Csillaghullás - mondják és újra kialszik a fény - kialszik a fény!
10. Az "Irodalom visszavág"
|
|
