|
DUSK LYRICS
"Pray For Death" (2007)
1. Idézet
2. Örök Álmok
3. Csak Egy Árny
4. Ima
5. Átérezni A Halált
6. Sötétség
1. Idézet
Instrumental…
2. Örök Álmok
Fent magasan titkokkal és
sötét köddel teli helyen
Elrejtõzve halandó szmeke elõl
Egy végtelen erdõ rejtekén
melyrõl õsi történeteket suttognak
Hogy aki belép nem tér vissza
Hogy az erdõ egy másik világot rejt
Ott az erdõ mögött és a gyökerei alatt
Egy vén óriás nyugszik
Örök álomba zuhanva
Örökre elrejtve és elfelejtve
Ott kísért halandó szemektõl távol
szelleme az idõk kezdete óta
a Kárpátok ura
Egy sötét szellem
teli gyûlölettel és keserûséggel
Teli végtelen álmokkal
Olyan szomorú és sötét álmokkal
hogy körülötte minden élet
megtelik keserûséggel és szomorúsággal
Sötétségbe borítva az egész vidéket
Gyülöletet és elégedetlenséget szítva maga körül
És örök átkot és kárhozatot hozva mindenre
Örök álmok halálról és megnyugvásról
De az álmok folyama nem hoz megnyugvást
Csak elvisz egy másik világba
Mikor a szív örökre meghasad
az idõk súlya alatt...
És így örökre keserû és bús álmai lesznek
Világokon át örökké álmodva
A halálról ami felszabadít...
És körülötte az idõk végéig szomorú lesz minden élet
Egy örök bosszú
minden csepp vérért és fájdalomért
Az idõk végtelenségében
csak álmok vannak
Az idõtlen idõkrõl...
Az útról ami véget ér...
Halálról ami nincs többé...
3. Csak Egy Árny
Egy másik világ kapujában
Túl az életen de még holtan se
Lemondás az életrõl
Melyet álomként láttunk
Csak képek és hangok
És most a szélén állok
Egy másik világ kapujában
Túl az életen...
Most látom elmosódni az álmot
Melyet éltünk
Örök utazás...
Egy örök vágy a halálra...
Egy út áminek nincs vége...
egy örök körforgás...
Míg eljön az ébredés a halál
Hogy megtanuljuk felismerni a létét
Hogy egyszer az élet szélén álljunk
Egy másik világ kapujában állva
Túl minden életen..
Az élet szélén állva
Túl az ismeretlenen
Szembenézve önmagunkkal
Ahol már nem vagyunk fontosak
Már semmink sincs
már mindent elhagytunk
Ahol már senkik vagyunk
Ott az élet szélén állva
Túl minden életen...
Túl a halálon...
4. Ima
Ezernyi sebbõl vérezve
Évezredek és örökkévalóság
Ezernyi éles késként hasít belém
Végtelen hosszú pillantások
Elfeledett korokon át
A messzeségbe
És tudva hogy sohasem ér véget
Tudva hogy nincs ima mely feloldoz
Semmilyen könyörgés nem oldozhat fel
Semmi sem enyhítheti a szenvedés lángját
Ami magasra csap felettem
Mégha tudom is hogy a lángok felettem
Sohasem alszanak ki
Csillapítom a halált
Az elmúlás gondolatával
És hívom a sötétséget hogy
Sötét leplével és a halál leheletével
Elvigyen magával...
Elvigyen az életbõl...
Minden éjjel könyörgöm a halálért
Hívom õt.
A nevét suttogom öreg elfeledett helyeken
A nevét suttogom minden éjjel
Õk tudják hogy más világhoz tartozom
Hallják hogy a nevét suttogom
Ahogy hívom...
5. Átérezni A Halált
Csak hideg ami körülveszi
az örökkévalóságban úszó lelkem
végtelen elfeledett ösvényeken bolyong
Egy örökké haldokló démon
Fájdalomként kísértve öreg sötét helyeken
A sötét mélységben
egy suhanó halvány árnyként
Ezernyi éjszakán át a ködös homályba
halvány árnyak suhannak
És a fájdalom sikolyai zúgnak
Megnyitom a kapukat a halálba és sötétségbe
Eldobok minden életet
megölök minden illúziót
Szólítom õt a sötétben
megnyílok az örök sötét erõnek
A sötétségnek...
Hogy kiteljesedjen bennem
Õ a sötétség
Feladva mindent...
Átérezni a halált...
És õ a sötétbõl válaszol
De már belülrõl szól egy hang
Megnyílva a sötétségnek
Átlépve a halál kapuján
Megnyitva a halál kapuit
Ami az örökkévalóságba vezet
Eldobva minden halandó dolgot
Megnyitva a sötét erõknek
Átérezni a halált...
Feladva mindent...
Átérezni a halált...
Feladva mindent...
Átérezni a halált...
6. Sötétség
Instrumental…
|
|
