|
AETHERIUS OBSCURITAS LYRICS
"Víziók" (2007)
1. Víziók
2. Myterious Path of Desires
3. Kilenc tele a ködnek
4. Journey to Immortality
5. The Lockness Door
6. Menedékem a Sötétségben (Ragnarok cover)
7. Álom II.
8. Kövekbe vésett nyugalom
9. Black Moorland
10. Who never really left
11. Idegenül
12. Holtszak
1. Víziók
Hol ér véget a valóság és hol kezdõdik a képzelet?
Léteznek vagy csak gondolom a szemem elõtt a képeket?
Hazugság –e minden szó vagy igazak is vannak?
Eljut hozzám az összes hang, vagy felfogják a falak?
Álarcban járunk, maszkot viselünk,
A hazugság gyilkos férge szétrágja testünk.
Elvesztünk.
A vastag kéregtõl nem látszik, hogy van –e féreg a fában.
Azért halunk meg, mert hiszünk a halálban.
Elsötétült minden már,
Ez a valóság.
Az édes illúzió vár,
Az övé vagyok.
Nem létezik kín és nincs fájdalom.
Nincs hazugság, ahova én tartok.
2. Myterious Path of Desires
You must be cautious if you want to survive,
look back to check it if you hear a voice
coming from behind you, don't be slothful!
Perhaps a shadow is lurking, a shadow of your fear,
It could be a memory that you'd forgetten
long time ago... a memory...
On a fanciful path, there you are walking,
like a footpath in a tale, or in a cheerless dream.
Every colour becomes gray as you wonderingly walk.
What's that behind you? Something dreadful, something bad?
It only depends on what you want to see,
everything that you imagine, appears on the Path of Desires.
On a fanciful path, there you are walking.
Turn over what you aspires, it's easy to get lost!
On the path of your dreams, on the path of your nightmares...
3. Kilenc tele a ködnek
Mélykék erdõben rejtõzve vár,
Mesélj. Hát milyen a halál?
A halál csendesen lépve érkezik,
Jeges telében minden elveszik.
Az elsõ telén csak belédkóstol,
Megjelöl, s benned bóbiskol,
Éjjelente visszatér,álmodat vigyázza.
Mondd fiam, vársz már a halálra?
A második telén árnyékká változik,
Beborít téged, beléd szökik.
Kínzó gondolat, fájó társ lesz.
Mondd fiam, halálod már féled?
Harmadik tele már egészen sötét.
A halál lassan az elmédbe lép.
Beteg leszel, s rettegni fogsz tõle.
Mondd fiam, hát már félsz-e?
Negyedik telén rádköszön, üdvözöl,
De arcát még mindig nem fedi föl.
Eléd lép, s veled kezet fog.
Mondd fiam, várod még halálod?
Az ötödik telén veled jár már,
Elkísér, mint esõt a sár.
Csontodon érzed fagyos kezét,
Mondd fiam, hát várod-e még?
A hatodik tél a sebek tele,
Ekkor találkozol valóban vele.
Szívedben érzed fagyos kezét,
Mondd fiam, hát féled-e még?
A hetedik telén görcseid lesznek,
A rettegést tetõzi végleg a tested,
Homályba látod már a vén világot,
Mondd fiam, hát biztosan ezt várod?
Nyolcadik tele az elmúlás hava,
Vak leszel, süket és béna.
De lelkedben az emlékeket,
Tudod fiam, csak azt hagyja meg.
Kilencedik telén vihart kelt benned,
Jeget zúdít s havat teremt.
Hát sosem öl meg, Látod-e már?
Fiam, maga az élet a halál.
Kilenc tele a ködnek,
Kerüli el mindig a tizediket.
Metszõ szélben az összeset
Folyton éled, ez az életed.
4. Journey to Immortality
5. The Lockness Door
6. Menedékem a Sötétségben (Ragnarok cover)
7. Álom II.
8. Kövekbe vésett nyugalom
9. Black Moorland
10. Who never really left
11. Idegenül
12. Holtszak
|
|
