|
ÁMOK LYRICS
"Szent Vér" (2005)
1. A Halottlátó
2. Szent Vér
3. Északi Fény
4. Sámánima
5. Árnyékharc
6. Isten Teste
7. Omnis Moriar
8. Sötét Hajnal, Fehér Éj
9. A Lélekrabló
10. A Zöld, A Bíbor És A Fekete
11. Tested A Folyó
12. Az Átok
13. Ámok
1. A Halottlátó
Sír a csend, a vérmezõkön.
Sír a csend, a lelkeken.
Századok hamvában izzik még.
Átok ül a nemzeten.
Várlak én a túlsó parton.
Várlak én a hantokon.
Félelem nem szennyezett be még.
Leszek éj az arcokon.
Ref.
Szent a vér, mely megtisztít.
Szent a vér, mely értünk él.
Leszek jel, mely újra visszatér, A századok végén.
Álmot lát a Halottlátó,
Jóslata beteljesül.
Századok mélyén eltemették.
Feltámad a vértanú.
Felragyog a Dél Keresztje, Fegyvert fog az alkuvó.
Gyõzelmet nem remél, mégis küzd.
Ezredév a szemtanú.
2. Szent Vér
Áruló könnyekért
Hideg csókot vettél.
Fehér testedért
Sötét vért nemzettél.
Örök álmod mélyén fény,
Tested bíbor lékén.
Fáradt szívet rejtettél,
Halott vágyakért.
Ref.
Megtalál a szent vér.
Ereidben újra él.
Megtalál a szent vér.
Ereidbe visszatér.
Minden bûnödért
Hideg kéjt öleltél.
Szürke álmokért
Szerelmet rejtettél.
Örök vágyak szülte éj
Tested forró lékén.
Fáradt angyalt nemzettél
Vérzõ szárnyakért.
3. Északi Fény
ÉSZAKI FÉNY
I.
Sötét források elhozzák,
Alvó istenek alkonyát.
Álmok hamvait éjbe szórták,
Elveszett jelek hajnalán.
II.
Könnyeikben az északi fény,
Bûneikben a szenvedély.
Fehér testeken izzik az éj.
Hideg szemekben nincs remény.
Bridge
Hosszú éjszakáim mélye hív.
Múló szenvedélyek sírja él.
Néma imám hûvös medre vár.
Néma éveimnek vak méhe fáj.
III.
Sötét századok elhozzák,
Alvó vallások hajnalát.
Titkos istent feltámasztják.
Sorsuktól jelét megfosztják.
Bridge 2
Hosszú éjszakákat nemzettél.
Múló éveimmel visszatérsz.
Néma imám hûvös szentélyén.
Fehér oltárodon nem vétkeztél.
Bridge 3
Minden éj a semmibõl szült
Emlékkép, világok résén.
Meztelen köd, sûrû álmot szõ
A végtelen szélén.
Ref.
Könnyeid az északi vér.
Elkísér a végtelen tél.
Testeden fehér az éj.
Felragyog az északi fény.
4. Sámánima
I.
Lennék én csendes forrás, lennék én néma tó.
Holt vizek sötét tükrén lennék én árnyék.
Lennék én csend a síron, lennék én fagyott szó.
Gyászoló erdõk mélyén lennék én izzó hó.
II.
Lennék én kés az éjben, lennék kiontott vér.
Álnok világok õre, lennék én méreg.
Szent vérbõl élõ szentély, templomod oltárán.
Titkos magzatok jogán lennék én véred,
Ref.
Örök oltárom néma tested.
Élõ kelyhed szûz vért áldozó.
III.
Lennék én pogány isten, lennék én vértanú.
Holt szívek élõ sírján lennék én árva szó.
IV.
Lennék angyalok könnye, lennék én néma szó.
Számûzött szentek ajkán lennék én sóhaj.
Lennék én pogány oltár, lennék én halott szó.
Feltámasztott Megváltó vérének íze.
V.
Leszek én pogány isten.
Leszek én vértanú.
Holt szívek élõ sírján,
Leszek én árva szó.
5. Árnyékharc
I.
Szent vérbõl síremlék.
Szent város népén éj.
Áldoztak ártatlan vért.
Áldott lesz a méhe,
Szent sírnak szûz éke.
Feltámad sírjából majd.
Bridge
Corpus Dei
Hús és vér
Corpus Dei
II.
Az Éden méhében,
Hét világ szentélyén.
Hét átok hét áldást hoz.
Szûz vérbõl hét angyal.
Nemzettek meddõ éjt.
Hét világ teste izzik.
Ref.
Szállj alá az éjszakán át, szûz árnyain.
Szállj alá az égi oltárról.
Szállj alá az éjszakán át, szûz árnyain.
Szállj alá.
III.
Hét pecsét, hét fõbûn.
Holt világ emlékén.
Hét pecsét zárja nyitva.
Feltámad sírjából.
Száll alá oltárról.
Hét angyal szárnya véres.
6. Isten Teste
I.
A szentek szemében
Örök láz ég.
Fagyos századok elhintették.
A megváltás nevét
Húsba vésték.
Ég és föld között elrejtették.
Ref.
Nézz le ránk, Uram.
Vérzõ hitünk ajándék.
Nézz le ránk , Atyánk.
Vérünk mélyén a szándék él.
II.
Minden áldozat
Feltámad még.
Minden vértanú új hitre tér.
Élõ keresztünk
Fehér árnyék.
Rejtett vérvonal új életért.
Ref. 2
Milliók vére kiált érted.
Százezer évig tart a nász.
Milliók halála kevés lesz.
Õseink vére szülte gyász.
7. Omnis Moriar
I.
Testeden lelkem árnya újra él,
Lelkeden fehér éj.
Az idõ nem gyógyít, de elvetél,
Szárnyain messzi fény.
Álmaid hamvait rejtõ urna,
Szememben halott fény.
Sorsomon a magány hideg csókja,
Bûneid elhozom.
Ref.
Lelkeden sötét fényû feledés - az éj
Számûzte rég.
Testeden izzó fényû jelekért sír,
Magányt nemz a lét.
II.
Láttam én fehér éjek tengerét,
Szemedben messzi fényt.
Láttam én, sötét hajnalt szült az éj,
Öledbe langyos kéjt.
Bûneid lángjain nyíló rózsa,
Holt virág, halott szív.
Sorsomon a számûzöttek csókja,
Bûneid elhozom.
8. Sötét Hajnal, Fehér Éj
I.
Sötét kéjek hajnalán
Szomja újraéled.
Csupasz testek szûz torán
Foganó áldozat.
A magány fehér asztalán
Leszel néma étek.
Áruló ajkak alkonyán
sikoltod gyászodat.
Ref.
Az arcodon,
könny az irgalom.
A testeden,
a lélek megpihen.
II.
Hamis vallás zord ölén,
emészt õsi ösztön.
Halott arc bíbor lékén
a csend álmot öl.
Nyirkos hideg ébredés,
a fény az áldás.
Alvilági szenvedés,
A kín megváltás.
Ref.
Az ajkadon
áldott borzalom.
A lelkeden
kínzón ég a jel.
9. A Lélekrabló
(P.Box cover)
I.
Kereslek néptelen utakon,
De csak a semmi vár.
Dörögve zúgtak a betonon,
Lánctalpas éjszakán.
Falakról bámul az unalom,
Csak a csend szól rám.
Csillagok hullnak, születnek újak
És te messze jársz.
Ref.
Zöld csillag kihúnyt az égen,
A csónak partot ért.
Hideg csendben fekete minden.
Legyen az álmod szép.
II.
Állok a felnyitott hidakon,
Zavaros víz fölött.
Kereslek túltömött buszokon,
Bezárt ajtók mögött.
Állok ott ahol a szobádban,
Bíbor köd szitál.
Csillagok hullnak, születnek újak
És te messze jársz.
III.
Játszd el a dalt, ami sose szólt.
Vedd fel a fehér gitárt.
Játszd el e régi húrokon,
Az utolsó utazást.
Idegen árnyak a színpadon,
Folyik a show tovább.
Csillagok hullnak, születnek újak
És te messze jársz.
10. A Zöld, A Bíbor És A Fekete
Árnyak a testeden,
Éjfél, holtak világa.
Sóhaj, vágyaiddal ölelj át.
Ölelj a húsoddal,
Bõröd fehéren izzik.
Néma sikolytól ajkad fáj.
Tested a folyó, arcod az éj.
Ajkaid alatt forrong a kéj.
Csillogó méreg, izzik a nász.
Feszülõ izmod reszketve vár.
Bridge
Fáj minden sóhajod.
Hív minden vágy.
Ref.
Néma sóhaj ízében vér.
Néma ajkak csókolta kéj.
Árnyak a lelkeden,
Hírnök az alvilágban.
Lázas ajkaiddal tapadj rám.
Csókold a húsomat,
Reszketõ izmomat.
Éhes testemen kínhalál.
Post ref.
Ajkad az éjfél fokán,
Édes véred nyomán.
Arcod árnyéka fény,
Testen csillogó kéj.
11. Tested A Folyó
I.
(Próza)
Testem kiégett, ódon katedrális.
A kín szunnyad mélyén csupán.
Letépett jel az angyal szárny is,
A vének könnye hull vérzõ nyomán.
Mélysötétbõl tör fel az árnyék,
Homály mélybõl felsíró lét.
(ref.
) Az arcokon jegy,
Káin bélyeg,
Sötéten izzó, vérszagú átok.
A csontokon jel,
Istentelen,
Megváltót gyászoló évszázadok.
(bridge)
A könyörgés nem értem szól,
csak áldozat a húsomból.
A kereszt már csak (én)reám vár,
õsmagány a síroknál.
II.
(Próza)
Anyáink könnye hull szurok lékbõl.
Meggyötört testük új testet ád.
Lelkünk kitaszítatott kegyelmébõl,
Apánk belénk oltotta a halál magvát.
Vérünk önemésztõ, pusztító nász,
Utódaink hite elkárhozás.
12. Az Átok
I.
Megint véres a hajnal
Egyszer véres lesz minden hajnal
Megint feltör az ámok
Vérgõzös gyilkos mámor
Újra nyergeli lovát a barbár
Zászlaján éhes bálvány
Megalázott asszony testek
Férjeik már rég elestek
Ref.
Hiába építesz kõkatedrálist
Hiába száll a szó mindenkihez
II.
Állunk ismét a vártán
Várunk az utolsó bástyán
Talán eljön a hajnal
Talán a végsõ hajnal
Újra nyergeli lovát a barbár
Zászlaján éhes bálvány
Megalázott asszony testek
Férjeik már rég elestek
Ref.
Hiába építesz kõkatedrálist
Hiába száll a szó mindenkihez
Mégiscsak visszatér az õsi átok
Serege feltámad tízezer szív
13. Ámok
|
|
